“…Ez a bolygó a következő problémával küzd vagy inkább küzdött: az ott élők többsége ideje nagy részében boldogtalan volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepő, hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok….”
A Fiatal felkereste az Öreget, hogy tanácsot kérjen tőle. Öreg, összetörtem valamit. Mennyire törted össze? Millió apró darabra. Attól tartok, nem segíthetek. Miért? Semmit sem tehetsz. Miért? Nem lehet rendbe hozni. Miért? Javíthatatlan lett. Millió apró darabra tört….
“Az ember egyszer csak rádöbben, hogy vége, végleg. Nincs visszaút, érzi az ember. És ekkor jön el a pillanat, mikor felidézzük, hogy is kezdődött, majd rájövünk, hogy már jóval azelőtt, mint gondoltuk volna. Az emberben ekkor tudatosul, hogy minden csak egyszer történik meg és bármennyire szeretnénk, ugyanaz az érzés már soha nem lesz meg. Soha többé nem érezzük magunkat három méterrel a felhők felett.”
